Karancs - 729 m

A származástanilag és topográfiailag is a Cserháthoz tartozó bazalttömb mintegy 25 millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkezett. Kőzetanyaga biotitból és andezitből épül fel. Keletkezésekor a láva nem ömlött a felszínre, csak a talajt felpúposítva rejtve maradt az alatta, a lakkolit (rejtett) vulkánosság érdekes példáját szolgáltatva. A magasan a környezete fölé emelkedő hármas tagoltságú, messziről elefánthátra emlékeztető fő tömbből az országhatár jókora darabot kanyarít le. Az egész megye területéről jól látható, időnként felhőbe burkolódzó "Palóc Olymposz" kedvelt célpontja a turistáknak. A tömb kiemelkedései közül legmagasabbra a Karancs-csúcs tör, melyet jelzett turistaúton több irányból is megközelíthetünk. Közvetlenül odavezet a Tarján vendéglőtől induló P háromszög jelzésű út. A csúcson vasból készült kilátótorony áll, melynek tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a környező vidékre.

Kápolna-hegy - 687 m

A Karancs tömbjének egyik nevezetes csúcsa. Az erdővel borított hegyorom tetején található kápolnát valószínűleg a XIV. században építették Szent Margit tiszteletére, melyet a török hódoltság idején leromboltak. Újjáépítésére e század elején került sor, de funkcióját vesztve állapota ismét romlott. Az eredeti román stílusra utaló falmaradványok kövei a nyugati oromfalba építve ma is láthatók. A hányatott sorsú kápolnát 1991-ben helyreállították, s azóta évente több búcsút tartanak itt. Jelzett turistaúton a Karancs nyeregből juthatunk ide. Innen veszi kezdetét az Ipolytarnócra vezető Z sáv jelzésű turistaút. A kápolna mellett található a nem régen felújított remetelak, melynek utolsó lakója az 1930-as években Tarász Ferenc volt.

Salgó - 625 m

A Salgótarjántól északra fekvő Medves-fennsík szélén emelkedő vulkáni tanúhegyek legismertebb tagja. Az 1,5-2 millió évvel ezelőtt heves kitöréssel felszínre tört láva fő kőzetanyaga a bazalt. A nagyrészt robusztus, oszlopos szerkezetű (zsákos) vulkáni kúp csúcsán várrom található, melyet Petőfi Sándor is meglátogatott a felvidéken jártakor. Ennek emlékére írta Salgó című versét. A Kacsics nemzetség által építtetett várnak az évszázadok során több gazdája is volt. A bazaltcsúcsot jelzett turistaúton több irányból is megközelíthetjük. A várromról csodálatos körpanoráma tárul elénk, hosszasan gyönyörködhetünk a Bükk, a Mátra, a Cserhát ás a Szlovák érchegység csúcsainak látványában.

Boszorkány-kő - 571 m

A Fakó Pál kövének vagy Kis-Salgónak is nevezett bazaltvulkán a Salgóval egy időben tört a felszínre. A törmelékszórással induló kitörés hatalmas bazalttufa-tömböt hozott létre, majd a vörösesen izzó láva tüzes szökőkútként lövellt a magasba különböző szemcsenagyságú anyagot szórva a felszínre. A heves robbanásos működést később csendesebb, kibuggyanó lávafolyás követte. A különböző szakaszok kőzeteit, formációit geológiai tanösvény mutatja be az érdeklődőknek. A Salgó-nyeregből(Két-vár-köze) a P L jelzésű úton hamar eljuthatunk a sziklacsúcsra, ahonnan hirtelen előbukkanó gyönyörű panorámában lesz részünk. Az évszaktól függően tanulmányozhatjuk a változatos sziklai vegetációt is. A sziklákon viszont legyünk óvatosak.

Somoskői várhegy - 520 m

A Somoskő település északi határában emelkedő várhegy a csúcsán ékeskedő várrommal együtt Szlovákia területén található. Topográfiailag a Cserháthoz soroljuk, szerkezetileg azonban a szomszédos Ajnácskői hegységhez tartozik a Medvessel együtt. A bazaltcsúcson álló várat évek óta renoválják, megtekintése csak a szlovák oldalról lehetséges. A Karancs-Medves 50 teljesítménytúra alkalmával azonban mód nyílik erre, mivel az egyik ellenőrzőpont a határ túloldalán, a vár alatt található. Ekkor meglátogathatjuk az innen 1-2 percre lévő híres bazaltömlés is. A Kerencs-Medves csúcsai túramozgalom ellenőrzőpontja magyar oldalon, a Petőfi-kunyhónál van.

Pécs-kő - 542 m

A Salgótarján központjától könnyen megközelíthető bazaltcsúcs 2-3 millió évvel ezelőtt keletkezett kétszakaszos vulkáni működés következtében. Először egy tufaszórás zajlott le, mely létrehozta a kúp fő tömegét, majd ezt követően fekete színű bazaltot adó lávafolyás tört a felszínre. A ma is látható főcsúcs mellett korábban létezett egy kisebb mellékcsúcs is (Hurkapécskő), melynek jól hasadó bazaltját a kőbányászat letermelte. A jelzett turistaúton elérhető, jelentős magasságú Pécs-kőről szép körpanoráma tárul elénk. Az évszaktól függően a változatos sziklai vegetációt is tanulmányozhatjuk. A csúcsra a tufában kialakított mesterséges lépcsők segítik a feljutást.

Somlya - 585 m

A Salgótarjántól DK-re található hosszanti vulkanikus gerinc legdélebbre fekvő és legmagasabb kiemelkedése. Ha Nagybátony irányából közeledünk a megyeszékhely felé, már messziről szembetűnik a Tarján-patak völgyének jobb oldalán. A bazaltcsúcs, bár jelentős magasságú, nem szolgál jó kilátással, mert a környező fák lombkoronája akadályozza azt. Egyedül a bárnai Nagy-kő csúcsa tűnik fel keleti irányban. Korábban a sárga jelzésű Bányászkörút érintette, ma az e jelzésből leágazó S+ -en közelíthetjük meg. A geodéziai magasságponttal megjelölt csúcson egykoron fából készült kilátótorony is állott. A Somlyóbányáról jelzetlen úton is elérhető magaslat oldalának tisztásairól szép kilátás nyílik a Salgótarjánt ÉNY-ról övező hegyekre.

Szilvás-kő - 625 m

A Medves körüli vulkánosság egyik bazalt tanúhegye, közkedvelt kirándulóhelye. A hegyoldalának felhagyott kőbányáiban érdekes formájú és elrendeződésű bazaltoszlopokat, kőzetrétegeket tanulmányozhatunk. Az É-i oldalon található bányaudvaron lenyűgöző látványt nyújt a hatalmas, hatszögletű, zuhatagszerű, oszlopos bazalt. A csúcsról szép kilátás kínálkozik a környező vidékre. Érdekes a több helyen is látható, mélyre terjedő hasadék, mely a korábbi, a hegy alatt folytatott szénbányászat hatására keletkezett. A nevezetes csúcsot a Rónabánya felett haladó S sáv jelzésű Bányász-körútból leágazó S háromszög jelzésen érhetjük el. Ez utóbbiból kiinduló S plusz jelzés a legnagyobb bányaudvarhoz vezet, ahol a hatszögletű bazaltoszlopok zuhatagát kereshetjük fel.

Kis-Szilvás-kő - 615 m

A Szilvás-kő szomszédságában található bazaltsziklát a két csúcs közötti nyereg felől közelíthetjük meg. Az innen rövid sétával elérhető bazalttömb hatalmas méretű oszlopai részben a láva kihűlésekor keletkeztek, részben az alábányászás utólagos következményei. Az oszlopok tövében óriási, levált kődarabok találhatók, melyek az erózió miatt keletkeztek. Egy kis felvezető ösvényen csekély fáradtsággal feljuthatunk a szikla tetejére. Bár a kilátás innen minden irányba akadályozott mégis kellemes perceket tölthetünk fenn. Szinte egy magasságban vagyunk a hatalmas bükkök lombkoronájával. A Szilvás-kő-nyereg északi lejtőjén felvonóval ellátott sípálya található.

Szér-kő - 457 m

A Bárnától ÉK-re található, a Bárna patak völgyéből kiemelkedő magaslat. A Nagy-kőtől és a Kis-kőtől eltérően nem vulkanikus eredetű, hanem az oligocén időszak mintegy 25 millió évvel ezelőtt lerakódott homokkő. A messziről is feltűnő kereszt rétegzett homokkőpad tetejére a falu központjából induló K háromszög jelzésen juthatunk el. Útközben érdemes többször megállni, mert néhány helyről pazar a kilátás. A csúcson geodéziai magasságpont és rozoga állapotú kilátótorony található, mely balesetveszélyes. A kilátás bizonyos irányokban fabenövés miatt akadályozott, azonban így is felejthetetlen élményben lesz részünk.

Kis-kő - 379 m

A Medvest körülvevő vulkáni kúpok legkeletebbre fekvő tagja, mely a szomszédos Nagy-kővel egyidőben keletkezett, s ahhoz hasonlóan rétegvulkán. A gázokban és gőzökben bővelkedő láva kihűlése után likacsos szerkezetű bazaltot eredményezett. Valószínúleg egy nagy gázbuborék maradványaként keletkezett a Kis-kő érdekes geológiai képződménye, egy hatalmas üreg, mely a külvilággal régebben csak a tetején lévő hasadékszerű nyíláson keresztül volt összeköttetésben. A barlangszerű képződményről azt gondolták, hogy kincset rejt. A vidék birtokosa bányászokkal mesterséges járatot vájatott a barlang felé, melyben semmit sem találtak. A járat azóta is megvan. A csúcsról szép kilátás nyílik a környező vidékre. Megközelíthetjük a Kohászok útja K sávjából, a Nagy-kő északi lábánál leágazó K plusz jelzésen.

Nagy-kő - 519 m

Bárnából indulva egyórás gyaloglással érhetjük el a település környékének ismert magaslatát. Az 1,5-2 millió évvel ezelőtt a pliocén korban keletkezett bazalt ún. rétegvulkán. Kőzettani vizsgálatok szerint működésének 3 szakasza volt. Az első egy tufaszórás, a második egy tömött szerkezetű, fekete színű kőzetet adó lávafolyás. A harmadik szakasz lávaömlése világosszürke, réteges szerkezetű bazaltot produkált. Évekkel ezelőtt a kőbányászat ezt a jól bányászható réteges kőzetet kezdte letermelni. Szerencsére az időben történt védelem alá helyezés megmentette a pusztulástól a vidék egyik legismertebb kilátóhelyét. A bazaltcsúcsról fenséges panoráma tárul elénk. Hosszasan gyönyörködhetünk a Bükk, a Heves-Borsodi-dombság, a Mátra és a Cserhát vonulataiban.